Vizsgálati módszer
Nedves falak és falnedvesség-mérés
A nedves fal az egyik leggyakoribb tünet, amivel keresnek minket – és az egyik legkönnyebben félreérthető. A nedvesedés hátterében csőtörés is állhat, de ugyanígy szóba jön beszivárgó csapadék, talajból felszívódó nedvesség, páralecsapódás vagy hibás szigetelés is.
A műszeres vizsgálat célja ezért kettős: felmérni, mekkora területet érint a víz, és szétválasztani a lehetséges okokat. A műszeres beázásfelderítés során a nedvességmérés és a hőkép együtt rajzolja ki az érintett felületet, és ha a nyomok vezetékre utalnak, onnan folytatjuk a falban lévő csőtörés bemérésével. Csak ezután érdemes eldönteni, kell-e bontani, és hol.
Nem minden nedves fal mögött csőtörés áll
Az alábbi okok mindegyike hasonló látható tünetet adhat: foltos, sötétebb falfelület, pergő festés, dohos szag, később penész. Az okok azonban különböző kezelést igényelnek, és a mérési kép jellemzően elárulja, melyikről van szó.
Vezetékhiba: csőtörés vagy szivárgás
Falban vagy padlóban futó víz-, fűtés- vagy elvezető vezeték hibája. Jellemzően pontszerűen indul, majd a szerkezet mentén terjed; gyakran a vízóra mozgása is jelzi. Ezt méréssel meg lehet erősíteni vagy kizárni.
Tetőn vagy homlokzaton beszivárgó csapadék
Hibás bádogozás, eltört tetőcserép, repedezett homlokzat vagy tömítetlen ablakcsatlakozás. Erre jellemző, hogy a nedvesedés esős idő után erősödik, száraz időszakban pedig enyhül.
Talajból felszívódó nedvesség
Hiányzó vagy elöregedett talajvíz elleni szigetelésnél a fal alul szívja fel a vizet. A nedves sáv jellemzően a padló közelében a legerősebb, és onnan halad felfelé, gyakran vízszintes határvonallal.
Páralecsapódás, kondenzáció
Rosszul szellőztetett, hideg falfelületen a levegő páratartalma kicsapódik. Jellemzően sarkokban, hőhidaknál, bútor mögött jelenik meg, és inkább nagy felületen, egyenletesen, mint egy pontból terjedve.
Hibás vagy megsérült szigetelés
Fürdőszobai kenhető szigetelés hibája, rossz lejtésű zuhanytálca, sérült teraszszigetelés. A nedvesség ilyenkor használat után, ismétlődően jelentkezik, gyakran a szomszédos helyiség falán.
Építési maradványvíz vagy korábbi kár
Új vagy felújított szerkezet még kiadja a beépített vizet, egy régebbi vízkár nyoma pedig évekig látszik. Ilyenkor a nedvesség nem növekszik – ezt ismételt mérés mutatja ki.
Mire ad választ a falnedvesség-mérés?
A mérőműszer a falfelület, illetve a felszín közeli rétegek nedvességtartalmát mutatja. Egyetlen érték önmagában kevés – az igazi információt a mérési pontok összessége adja. Ha egy falon sok ponton mérünk, kirajzolódik a nedves zóna alakja, határa és a legnedvesebb pont helye.
Ez a térkép két kérdést válaszol meg. Egyrészt megmutatja, mekkora felületet érint a víz – ez a helyreállítás terjedelméhez ad kiindulást. Másrészt a nedves zóna alakja utal a nedvesség irányára: a felszívódás alulról indul és vízszintes határt hagy, a beszivárgás felülről, a vezetékhiba pedig jellemzően egy pontból, a nyomvonal mentén terjed.
A méréssel az is kimutatható, hogy a nedvesség aktív-e. Ha néhány nap elteltével megismételjük a mérést, és az értékek nem csökkennek – esetleg nőnek –, akkor a víz továbbra is utánpótlást kap. Ez erős érv a műszeres csőtörés-bemérés mellett.
Amit a mérés nem tud: átlátni a szerkezeten, és megmondani, pontosan melyik cső hibás. A falnedvesség-mérés a keresés első fázisa, amely irányt ad – a hiba helyét más módszerek szűkítik le.
Hogyan zajlik a vizsgálat?
A felmérés nem igényel bontást, és a lakás használatát sem zavarja érdemben. A helyiségeknek hozzáférhetőnek kell lenniük: a nagyobb bútorokat a vizsgált falszakaszok elől érdemes elhúzni.
- 1
A látható tünetek felmérése
Végigjárjuk az érintett helyiségeket: hol van folt, hol pergett a festés, hol jelent meg penész, és hogyan viszonyul ez a helyiség felépítéséhez.
- 2
A nedves zóna körbemérése
Rácsszerűen, több ponton mérünk. Így nem egyetlen érték születik, hanem egy térkép arról, meddig terjed a nedvesség, és merre nő az értéke.
- 3
A maximum megkeresése
A mérési térkép legnagyobb értéke jelzi, honnan indul a nedvesedés. Ez a pont más okoknál jellemzően máshol van: felszívódásnál lent, beszivárgásnál fent, vezetékhibánál a nyomvonal mentén.
- 4
Hőkép készítése összevetéshez
A nedves felület és a meleg vizes vezeték is látszik a hőképen. A hőmérséklet-eloszlás és a nedvességtérkép összevetése gyakran eldönti, melyik ok a legvalószínűbb.
- 5
A vízhálózat ellenőrzése
Ha a kép vezetékhibára utal, a hálózatot szakaszoljuk, és ellenőrizzük, veszít-e vizet a rendszer. Ez választja el a vezetékhibát a többi lehetséges októl.
- 6
Az eredmény átbeszélése
Megmutatjuk a felmért nedves területet, elmondjuk, melyik ok mennyire valószínű, és mit érdemes tenni. Ha nem vezetékhiba, azt is világosan megmondjuk.
Mi történik az eredmény után?
A vizsgálat kimenete alapján háromféle irány szokott következni – mindhárom esetben konkrét javaslattal zárjuk a munkát.
Vezetékhiba valószínű
Folytatjuk a keresést: szakaszolás, akusztikus mérés, szükség szerint jelzőgázos csőtörés-bemérés, hogy a hiba helye szűk területre kerüljön.
Más ok valószínű
Elmondjuk, mit mutat a mérés, és milyen szakma tudja megoldani – tetőfedő, homlokzatjavítás, szigetelés vagy szellőzés. Ilyen munkát nem adunk el feleslegesen.
Nem eldönthető egy mérésből
Ha a kép nem egyértelmű, ismételt mérést javasolunk néhány nap múlva. Az értékek változása gyakran többet mond, mint egyetlen pillanatkép.
Kapcsolódó oldalak
A nedvesedés okának tisztázásához a következő oldalak adnak további hátteret.
- Hőkamerás csőtörésvizsgálatMit mutat és mit nem mutat a hőkép, és miért csak más mérésekkel együtt értékelhető.
- Műszeres csőtörés-bemérésHa a mérés vezetékhibára utal, itt olvashat a hiba helyének behatárolásáról.
- Ellenőrizze a vízórátNéhány perces otthoni ellenőrzés, amiből kiderül, veszít-e vizet a hálózat.
- Csőtörés elhárításaA bemérés utáni lépések: célzott feltárás, javítás, kiszárítás és helyreállítás.
- Vízszivárgás bemérésének áraiMitől függ a felmérés díja, és hogyan kérhet rá konkrét ajánlatot.
- Gyakori kérdésekKell-e bontani, mennyi ideig tart, és mit lehet előre elvégezni – röviden.